A kormány egyre bátrabban költekezik a választások közeledtével: nyugdíjemelés, adócsökkentés és új lakáshitel-program ígérete mellett a költségvetési hiány akár a GDP 4,5%-ára is nőhet 2025-ben. A piaci bizalom megőrzése így nehezebb feladat lesz, miközben a gazdasági növekedés lassul.
Népszerű intézkedések – de miből?
A választási kampány előtti hónapokban a kabinet sorra jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyek a lakosság széles rétegeit érintik:
-
nyugdíjemelés,
-
adócsökkentések,
-
lakáshitel-támogatás („Otthon Start 3%”),
-
valamint a fiataloknak szóló kedvezmények.
Ezek az intézkedések politikailag népszerűek, ugyanakkor komoly terhet jelentenek a költségvetésnek.
Hiány és lassuló növekedés
A Reuters szerint a hiánycél 4,1% volt, de most már 4,5%-os GDP-arányos deficitet várnak.
Eközben a gazdasági növekedési előrejelzést 1%-ról 0,7%-ra módosították, ami szűkíti a mozgásteret a kormány számára.
A piac bizalma a tét
A nemzetközi befektetők és a hitelminősítők a következő hónapokban különösen figyelik, mennyire tartható a magyar gazdaság pályája. A nagy költekezések rövid távon jól hangzanak a választóknak, de hosszabb távon kockázatot jelenthetnek a forint stabilitására és az ország finanszírozhatóságára.
Beruházások és ígéretek
A kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy stratégiai beruházások – például a BYD elektromosautó-gyár – hosszú távon erősítik a gazdaságot. Kérdés, hogy ezek mennyire tudják ellensúlyozni a gyorsan növekvő állami kiadásokat.
A választások előtti hónapokban Magyarország gazdasága kettős nyomás alatt áll:
népszerű ígéretek → rövid távon szavazatokat hozhatnak,
piaci bizalom → hosszabb távon elengedhetetlen a fenntartható működéshez.
A következő hetek kulcskérdése: meddig tartható fenn a kettős játék?