Hírek
Nemzetközi hírügynökségek beszámolói szerint pénteken három orosz MiG–31-es vadászgép engedély nélkül belépett Észtország légterébe a Finn-öböl felől. Az eset körülbelül tizenkét percig tartott, majd a gépek elhagyták a NATO területét.
A balti ország kormánya azonnal diplomáciai tiltakozást nyújtott be, bekérette az orosz ügyvivő nagykövetet, és egyúttal hivatalosan kezdeményezte a NATO 4. cikkelyének alkalmazását. Ez a lépés azt jelenti, hogy Észtország a szövetségesekkel közös konzultációt sürget, hiszen a területi integritás és biztonság közvetlen fenyegetéséről van szó.
NATO-reakció
A szövetség súlyos provokációnak minősítette az esetet. Külföldi források szerint a NATO azonnal riasztotta a légi járőrözést ellátó egységeit, és felderítő repüléseket indított. A lépések célja annak demonstrálása, hogy a szövetség minden légterét megvédi, legyen szó akár percekig tartó behatolásról is.
Orosz tagadás
Moszkva a nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint tagadta a vádakat, azt állítva, hogy a vadászgépek nem sértették meg Észtország légterét, hanem semleges vizek fölött repültek, több kilométerre a partoktól.
Ez a kettős narratíva nem újdonság: a korábbi években is rendszeresen előfordultak hasonló viták a balti térségben, amelyekben az orosz fél következetesen visszautasította a NATO-tagállamok vádjait.
Miért fontos az eset?
A nemzetközi hírügynökségek értékelése szerint az incidens több szempontból is figyelmeztető jelzés:
-
a NATO keleti határvidéke különösen érzékeny,
-
minden ilyen behatolás bizalmatlanságot és feszültséget szít,
-
Észtország lépése azt mutatja, hogy a szövetség kisebb tagállamai is készek azonnal a kollektív védelemhez fordulni.
Külföldi források szerint az orosz MiG–31-esek esete nemcsak a NATO keleti szárnyának biztonságát teszteli, hanem a politikai egységet is próbára helyezi. Észtország a 4. cikkely aktiválásával világossá tette: minden behatolást kollektív fenyegetésként értelmeznek.
Az, hogy a szövetség milyen válaszokat ad, a következő napok egyeztetésein dől el – de annyi már most látszik, hogy a Balti-térség a következő időszakban is a geopolitikai feszültségek középpontjában marad.
