Egy kiégett baseballjátékos a sötét alvilágban

Butler alakítja Hank Thompsont, a bukott sportolót, akinek élete egy aprónak tűnő ügy miatt gyökeresen megváltozik. A ’90-es évek New Yorkjának mocskos, neonfényben fürdő alvilága veszi körül, ahol a túlélés nemcsak bátorságot, hanem könyörtelen döntéseket is követel. Butler játéka egyszerre karizmatikus és sebezhető – pontosan az a kettősség, amely Aronofsky filmjeiben mindig kulcsfontosságú.

Elvis után újabb bizonyítás

Az Elvis után sokan úgy vélték, Butlerre ráéghet a szerep, de a Rajtakapva (2025) megmutatja, hogy képes más műfajban is helytállni. A kritikusok kiemelték, hogy Hank Thompson figurája az első perctől hiteles: az ex-sportoló fáradt tekintete, a testében és lelkében cipelt múlt árnyai új szintre emelik Butler színészetét.

Kritikai visszhang

A nemzetközi sajtóban több helyen kiemelték Butler alakítását:

• A Guardian szerint „Butler sötét, nyers energiát hoz a filmbe, amely nélkül a történet nem lenne ennyire feszült”.

• A CinemaBlend megjegyzi, hogy „úgy mozog a neo-noir világban, mintha mindig is ott lett volna”.

• A Rotten Tomatoes összesítése alapján az egyik legtöbbet dicsért elem maga a főszereplő játékának intenzitása.

Miért fontos ez a szerep Butler számára?

A Rajtakapva (2025) nem csupán egy újabb film a színész életében, hanem bizonyíték arra, hogy képes sokoldalú szerepekben is helytállni. Hank Thompson figurája egyszerre tragikus és groteszk, ami remek terepet ad arra, hogy Butler végleg levetkőzze az „Elvis-színész” bélyeget, és a kortárs amerikai színjátszás egyik vezető alakjaként tekintsenek rá.