A kormányfő már hónapokkal ezelőtt belengette a békemenetet, amelyet most a Digitális Polgári Körök seregszemléjeként is beharangoztak. A cél világos: erőt mutatni, a saját bázist megmozgatni, és bebizonyítani, hogy a Fidesz még mindig képes százezres tömeget az utcára vinni. A recept ismerős, a koreográfia bejáratott – de a politikai környezet most más.

Magyar Péter nagy dobásra készül

Az ellenzék új üdvöskéje már hetek óta azt ígéri, hogy október 23-án „a valaha volt legnagyobb rendezvényt” tartja. Ez persze túlzásnak is tűnhet, de a lendület, amellyel a mozgalma épül, kétségtelenül fenyegeti a kormánypárt utcai monopóliumát. Magyar Péter hívei most először mérhetik össze erejüket a Fidesz utcai gépezetével.

Kié lesz az utca, ha nincs online ágyútűz?

A Fidesz eddig algoritmusokra, célzott hirdetésekre és fizetett kampányokra építette az online fölényét. Most viszont maradnak a régi módszerek: buszoztatás, zászlólengetés, és az „erődemonstráció” koreográfiája. Magyar Péter oldalán viszont ott a friss lendület, a közösségi média organikus ereje – kérdés, ez át tud-e fordulni valódi, aszfalton tapadó tömegbe.

Ez felvet egy izgalmas kérdést: vajon mekkora tömeg jön el „csak úgy”, pusztán lojalitásból, buszok és szervezett mozgósítás nélkül? És mennyire képes Magyar Péter online közössége offline erővé válni, ha a digitális térben most szűkebbek a lehetőségek?

Politikai szimbolika és nyers erő

Az 1956-os forradalom emléknapján mindig erős a szimbolika. Orbán Viktor számára ez a történelmi hősiesség és a „szabadságharcos” narratíva megerősítése. Magyar Péter számára viszont egy új korszak kezdetének szimbóluma lehet: az utcán bizonyítani, hogy a változás valódi tömegbázissal bír.

A két rendezvény így nemcsak politikai esemény, hanem pszichológiai hadviselés is. Aki több embert tud felmutatni, az erősebbnek tűnik – függetlenül attól, hogy másnap reggel a politikai realitások mit mutatnak.