Egy álom, amely 1986 óta vár beteljesülésre

A magyar válogatott legutóbb 1986-ban, Mexikóban vett részt világbajnokságon. Azóta minden generációban ott lapult a remény, de a kijutás rendre elmaradt. Voltak szép pillanatok, mint az Európa-bajnoki szereplések, de a vb-részvétel továbbra is távoli cél maradt.
A mostani ciklus azonban más. A FIFA döntésének értelmében a 2026-os tornán már 48 válogatott vehet részt, így Európából 16 csapat juthat ki – soha nem volt még ekkora esély.

Marco Rossi és stábja tudja, hogy ez a pillanat nem jön el gyakran. A válogatott 2021 óta stabilan teljesít a Nemzetek Ligájában, komoly csapatokat győzött le, és a futballszurkolók újra hinni kezdtek abban, hogy a magyar futball nemzetközi szinten is versenyképes lehet.

Az F csoport: kemény ellenfelek, reális cél

A sorsolás nem volt kegyes, de nem is kilátástalan. Magyarország a vb-selejtezők F csoportjába került Portugália, Dánia, Írország és Örményország mellé.
Papíron Portugália a favorit, de Rossi együttese már nem először bizonyítja, hogy képes bravúrokra. A szövetségi kapitány filozófiája évek óta ugyanaz: fegyelem, szervezettség, taktikai érettség és mentális erő – ezekkel lehet ellensúlyozni a különbséget a topbajnokságokban edződött ellenfelekkel szemben.

Az első két mérkőzés vegyes képet mutatott. Írországban 2–2-es döntetlennel indított a csapat, a portugálok ellen hazai pályán pedig 3–2-re kapott ki, de a játék képe bíztató volt. A válogatott bátran építkezett, a támadásokban pedig egyre több kreativitás mutatkozott.

Marco Rossi: az olasz, aki magyarrá vált

Marco Rossi 2018-ban vette át a válogatottat, és azóta új korszakot hozott. Kemény, de igazságos vezető, aki megtanította a játékosokat hinni abban, hogy a magyar válogatott képes legyőzni akár Angliát, Németországot vagy Olaszországot is.
Személyes hitelessége és érzelmi kötődése miatt Rossi ma már nemcsak szakemberként, hanem szimbólumként is jelen van a magyar futballban. A játékosok szerint „nemcsak a fejeket, a szíveket is edzi”.

„Nincs lehetetlen, csak fegyelmezetlen csapat” – fogalmazta meg egyszer a kapitány. Ez a mottó ma is meghatározza a válogatott működését.

A csapat vezérei: Szoboszlai, Dibusz, Sallai

A keret gerincét olyan futballisták adják, akik nemzetközi szinten is bizonyítottak.
Szoboszlai Dominik, a Liverpool középpályása nemcsak technikai tudásával, hanem karakterével is kulcsember. Amikor pályán van, a csapat lendületesebb, gyorsabb és kreatívabb. Szoboszlai a modern középpályás prototípusa: távoli lövései, pontrúgásai és mentalitása miatt igazi vezér lett.

Dibusz Dénes stabilitást hoz a kapuba – bravúrjai az utóbbi időben több mérkőzést is megmentettek.
Kerkez Milos a védelem bal oldalán dinamizmust és bátorságot ad, míg Orbán Willi a rutinjával segíti a fiatalokat.
Sallai Roland, Ádám Martin és Nagy Ádám pedig az átmeneteknél és a támadások szervezésében játszanak kulcsszerepet.

A fiatal generáció: új energia a pályán

A válogatott egyik legnagyobb erőssége, hogy Rossi bátran nyúl fiatalokhoz. Az utóbbi időben pályára lépett Bolla Bendegúz, Baráth Péter, Szuhodovszki Soma vagy Varga Barnabás is.
A frissesség, a motiváció és az éhség a sikerre új energiát hozott a csapatba. Ez különösen fontos lehet egy hosszú selejtezősorozatban, ahol nemcsak technikai, hanem mentális tartás is kell.

Taktika: gyors kontrák, stabil védekezés

A magyar válogatott játéka Rossi irányítása alatt letisztult. Az alapformáció 3-4-2-1, amely a védelmi stabilitást ötvözi a gyors kontrák lehetőségével.
A csapat nem próbálja birtokolni a labdát a topválogatottak ellen, inkább zárt védekezésből indul, és a szélekre épít.
Szoboszlai és Sallai gyakran visszalépnek labdáért, míg Ádám Martin fizikailag tartja meg a támadásokat.
A kulcs a fegyelmezett pozíciójáték: a játékosok tudják, mikor kell támadni és mikor zárni a területeket.

Rossi különösen nagy hangsúlyt fektet a pontrúgásokra. A magyar válogatott a legtöbb gólját az utóbbi időben szabadrúgásból, szögletből vagy gyors ellentámadásból szerezte – ezek a szituációk lehetnek döntőek a selejtezők során is.

Mentális erő és szurkolói háttér

A válogatott sikerének másik pillére a szurkolótábor. A Puskás Aréna minden hazai meccsen megtelik, és az atmoszféra Európa-szerte elismert.
A játékosok rendre kiemelik, hogy a magyar drukkerek támogatása plusz energiát ad.
„A Puskásban játszani mindig különleges érzés – mintha tizenkettedik emberként ott lenne mögöttünk az ország” – mondta nemrég Szoboszlai Dominik.

A csapat mentális ereje is sokat fejlődött. A vereségek után nem omlik össze a válogatott, hanem tanul belőlük. Ez a szemléletváltás tette lehetővé, hogy a magyar futball újra nemzetközi szinten is tiszteletet vívjon ki.

Mi várható a folytatásban?

A következő hónapokban sorsdöntő mérkőzések jönnek: Dánia és Örményország ellen mindenképp győzni kell, hogy életben maradjanak a kijutási remények.
A cél reális – ha a magyar válogatott a második helyen zár, pótselejtezőn még elérheti a vb-t. De Rossi és a játékosok nem titkolják: a csoportgyőzelem sem lehetetlen.

A szakmai stáb az erőnléti és regenerációs munkát is komolyan veszi. A csapat orvosi és elemzői háttere ma már közelít a topválogatottakéhoz. A modern analitikai rendszerek segítik az edzéstervezést és a taktikai döntéseket.

A cél: visszatérni a világ térképére

A 2026-os világbajnokság nem csupán sportcél. Ez a magyar futball önbecsülésének próbája is.
Ha Rossi csapata kijut, az újraértelmezi, hol a helyünk Európában.
A játékosok tudják, hogy a történelmi sikerhez nem elég tehetség – hit, fegyelem és egység kell. És talán most először minden adott hozzá.

A kép csak illusztráció!