Hírek
Sokakat érintő változás jön a magyar munkaerőpiacon: a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján 2026-ban 13 százalékkal emelkedik a minimálbér, ami azt jelenti, hogy januártól a bruttó összeg 328 600 forint lesz. Ez a mostani 290 800 forinthoz képest jelentős előrelépést jelent, különösen azoknak a munkavállalóknak, akik alapbérért dolgoznak.
Mennyi marad kézben?
A bruttó emelés önmagában jól hangzik, de a legtöbb embert természetesen az érdekli, hogy nettóban mennyit vihet majd haza. A számítások szerint:
-
Bruttó minimálbér 2026-ban: 328 600 Ft
-
Nettó minimálbér kedvezmények nélkül: kb. 218 500 Ft/hó
Ez körülbelül havi 20–25 ezer forintos többletet jelent a 2025-ös nettóhoz képest.
Mit jelent ez a munkáltatóknak?
A munkáltatók számára a magasabb bérköltség természetesen nagyobb terhet ró, ugyanakkor a kormány több enyhítő intézkedést is kilátásba helyezett, például a szociális hozzájárulási adó bizonyos szektorokra vonatkozó csökkentését. A cél, hogy a béremelés ne csak a munkavállalók, hanem a gazdaság egészének növekedését szolgálja.
Mi várható a garantált bérminimumnál?
A szakmunkás bérminimum – vagyis a garantált bérminimum – összege általában a minimálbérhez igazodik, jellemzően 15–20 százalékkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban a garantált bérminimum bruttója várhatóan 380–390 ezer forint körül alakulhat, a hivatalos számokat azonban később hozzák nyilvánosságra.
Előretekintés: 2027
A tárgyalások során felmerült, hogy a kormány és a szociális partnerek 2027-re is kijelölnek egy célt: ekkorra a bruttó minimálbér akár 374 600 forintra is nőhet. Ez újabb közel 15 százalékos emelést jelentene, amely hosszabb távon érezhetően javíthatja az alacsony keresetűek helyzetét.
A 2026-os minimálbér-emelés újabb mérföldkő a bérek felzárkóztatásában. Bár a munkáltatók számára kihívást jelenthet, a dolgozók nettó bére így is jelentősen nő, ami a fogyasztásra és a gazdaság egészére is pozitív hatással lehet. Az igazi kérdés most az, hogy a magasabb bérszintek mennyire tudják követni az infláció alakulását, és hogy a munkáltatók milyen könnyítéseket kapnak a terhek ellensúlyozására.
