Mi történt eddig? – rövid visszatekintés

Az elmúlt években a minimálbér folyamatosan emelkedett, sokszor a vártnál is nagyobb mértékben:

• 2023-ban a minimálbér bruttó összege 232 000 Ft volt.

• 2024-ben 266 800 Ft-ra nőtt.

• 2025-ben újabb nagy emelés történt, ekkor már 290 800 Ft lett.

• 2026-ban pedig eléri a 328 600 Ft-ot.

Ez azt jelenti, hogy három év alatt közel 100 ezer forinttal emelkedett a bruttó minimálbér. Bár ez javította a legkisebb keresetűek helyzetét, a vállalkozások számára komoly többletköltséget okozott. Több ágazatban (pékségek, vendéglátás, szolgáltatások) az elmúlt két évben is áremelés lett a következmény.

Hol várható most drágulás?

• Élelmiszeripar: a pékek és cukrászok szerint a kenyér és más alapélelmiszerek ára ismét nőhet, mivel a munkaidő jelentős része pótlékos időszakra esik.

• Vendéglátás: éttermek, kávézók nehezen tudják kigazdálkodni a magasabb béreket, így várhatóan az étlapokon is megjelenik a drágulás.

• Szolgáltatások: fodrász, kisebb boltok, takarítócégek – ahol a bérköltség aránya különösen magas – szintén kénytelenek lehetnek árat emelni.

Mit mondanak a szakértők?

A közgazdászok szerint a 2026-os béremelés „láncreakciót” indíthat el: a minimálbérhez kötött pótlékok, juttatások is automatikusan nőnek, így a munkáltatók költsége egyetlen év alatt akár több százezer forinttal is emelkedhet dolgozónként. Amennyiben a forgalomnövekedés nem fedezi a többletet, az áremelés lesz az első válasz.

Inflációs nyomás vagy hosszú távú előny?

Rövid távon az árak emelkedése szinte elkerülhetetlen, de hosszabb távon a magasabb bérek a vásárlóerőt is erősítik, ami új lendületet adhat a gazdaságnak. A kérdés az, hogy a cégek mennyire tudják alkalmazkodni, és mennyi áthárítást enged meg a piac anélkül, hogy a fogyasztás visszaesne.