Isabella Stewart Gardner Múzeum – a világ egyik legnagyobb megoldatlan műkincsrablása
Mozaik

Isabella Stewart Gardner Múzeum – a világ egyik legnagyobb megoldatlan műkincsrablása

Boston szívében áll egy különleges épület, amelyet a 20. század elején Isabella Stewart Gardner, a művészet megszállott gyűjtője álmodott meg. A múzeum nem csupán kiállítótér: maga a ház is egy műalkotás, velencei paloták hangulatát idéző belső udvarral, reneszánsz termekkel és a világ legnagyobb mestereinek munkáival. Gardner kívánsága az volt, hogy halála után a gyűjtemény örökre változatlan maradjon, így minden tárgy, minden festmény pontosan ott áll, ahol ő egykor elhelyezte. Az egykori nagypolgári szalonokból kialakított galériák így váltak a kultúra szentélyévé, amelyet évtizedekig áhítattal látogattak a művészet szerelmesei.
A Borostyánszoba titka – a nácik által elrabolt kincs, amelynek nyomát ma is keresik
Mozaik

A Borostyánszoba titka – a nácik által elrabolt kincs, amelynek nyomát ma is keresik

Kevés műkincs övezi akkora misztikum, mint a Borostyánszoba, amelyet a történelem „nyolcadik csodájaként” is emlegettek. A fényben izzó borostyánlapokkal, arannyal és tükörrel borított falak a pompát, a hatalmat és az emberi kézművesség csúcsát jelentették. Ám ez a terem, amely évszázadokig bámulat tárgya volt, egyetlen háború viharában tűnt el – és azóta sem került elő.
Mona Lisa ellopása (1911) – amikor a világ leghíresebb mosolya eltűnt
Mozaik

Mona Lisa ellopása (1911) – amikor a világ leghíresebb mosolya eltűnt

1911 nyarán a párizsi Louvre termeiben csend honolt, ám augusztus 21-én a világ egyik legnagyobb műkincsrablása megrázta a művészettörténetet. A Mona Lisa, Leonardo da Vinci ikonikus festménye egyszerűen eltűnt a falról. Ami addig csupán egy reneszánsz remekmű volt a sok közül, az egyik napról a másikra a világ legismertebb festményévé vált – épp a lopásnak köszönhetően.
A toledói katedrális kincslopása (1066) – amikor a hit aranya a sötétségbe veszett
Mozaik

A toledói katedrális kincslopása (1066) – amikor a hit aranya a sötétségbe veszett

A történelem lapjain időről időre felvillannak pillanatok, amikor a szent és a profán találkozik. Az egyik ilyen feledhetetlen epizód a toledói katedrális kincslopása 1066-ban, amikor a hit temploma nem az isteni fény, hanem az emberi kapzsiság színpadává vált.
Amikor a szél mesél: legendák és mítoszok a világ pereméről
Mozaik

Amikor a szél mesél: legendák és mítoszok a világ pereméről

Van egy könyv, amelyet nem emberi kéz írt. Nem tintával, hanem porral, homokkal, sóval és vérrel. Lapjai nincsenek, mégis minden ember olvasta már, aki valaha hallotta a szelek szavát. A szelek könyve ez – a láthatatlan krónika, ahol minden fuvallat egy mondat, minden vihar egy fejezet. És benne a szél egyszerre szerelmes és ellenség, isten és áruló, gyilkos és megváltó.
Az örök élet titka: tudatfeltöltés és digitális halhatatlanság az Alien Földtől a Westworldig
Mozaik

Az örök élet titka: tudatfeltöltés és digitális halhatatlanság az Alien Földtől a Westworldig

Az örök élet keresése egyidős az emberiséggel. A mítoszokban ott van az élet vize, az aranyalma, a reinkarnáció vagy a mennyország ígérete. A modern kor azonban új nyelvet adott ennek a vágynak: a technológia. Ma már nem csodákról vagy isteni beavatkozásról álmodunk, hanem adatokról, algoritmusokról és mesterséges intelligenciáról.
Cart