Mi volt a vita tárgya?

A magyar kormány 2014-ben kötött megállapodást a Roszatommal a paksi atomerőmű bővítésére. Az Európai Bizottság 2017-ben engedélyezte a projektet, azzal az indoklással, hogy a nukleáris energiaellátás biztonsága indokolhatja a közbeszerzési eljárás mellőzését. Az Európai Bíróság most viszont kimondta: ez a megközelítés sérti az uniós közbeszerzési szabályokat.

Mit jelent a döntés?

• Jogi következmények: A projekt jelenlegi szerződései kérdésessé válnak. A magyar államnak akár új tendert kellene kiírnia, vagy újratárgyalnia az orosz féllel kötött megállapodást.

• Politikai következmények: Brüsszel és Budapest közti feszültség újabb szintre lépett. A kormány várhatóan szuverenitási kérdésként kezeli majd az ügyet.

• Gazdasági következmények: Az építkezés késhet, a költségek nőhetnek, és az energiapolitikai tervek is átalakulhatnak.

Orosz–magyar kapcsolat próbatétele

Az orosz Roszatom a beruházás fő kivitelezője és hitelezője. Az EU döntése éppen egy olyan időszakban érkezett, amikor az európai országok többsége igyekszik csökkenteni függőségét az orosz energiahordozóktól. A paksi projekt ezért szimbolikus üggyé vált: nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai jelentősége is van.

Energiafüggetlenség vagy függőség?

A magyar kormány azzal érvel, hogy a Paks II. bővítése biztosítja a hosszú távú, karbonsemleges energiaellátást, és mérsékli az importfüggőséget. Kritikusai szerint viszont az ország éppen ellenkező irányba halad: egy újabb évtizedekre szóló függőséget vállal az orosz technológiától és finanszírozástól.

Mi következhet most?

1. Új közbeszerzés – jogilag ez lenne a „tiszta” megoldás, de időigényes és politikailag kényes.

2. Politikai csata Brüsszellel – Budapest vélhetően szuverenitási kérdésként tálalja majd a döntést, erősítve a konfliktust az EU-val.

3. Energiapolitikai újratervezés – felmerülhet, hogy Magyarország más, nyugati partnerekkel keressen alternatív megoldást.