Értékhatár és statisztikai torzulások

A bűnügyi statisztikák alakulására nemcsak az elkövetések száma, hanem a jogi szabályozás is hatással van.

• 2012-ben a szabálysértési értékhatár 20 000 forintról 50 000 forintra emelkedett, ami hirtelen több tízezer üggyel csökkentette a bűncselekmények hivatalos számát.

• Az infláció miatt azonban egyre több, korábban alacsony értékű lopás vagy csalás ma már meghaladja az 50 ezres küszöböt, így bűncselekményként jelenik meg a statisztikákban.

Ez technikai értelemben is hozzájárul a számok emelkedéséhez, függetlenül attól, hogy a társadalomban valóban nőtt volna az elkövetések aránya.

Megélhetési válság és gazdasági nyomás

A 2021 utáni időszakban több szakértő is kiemelte a gazdasági környezet romlását:

• az infláció,

• az alapvető élelmiszerek és energiaárak emelkedése,

• valamint a reálbérek csökkenése.

Ezek a tényezők erősíthetik a „megélhetési bűnözést”, vagyis amikor az elkövetők anyagi kényszerhelyzetből követnek el kisebb lopásokat, csalásokat. A bírói gyakorlatban ez gyakran enyhítő körülménynek számít, de a statisztikát nem enyhíti: a számok ettől még növekedést mutatnak.

A COVID-időszak hatása: visszaesés és visszapattanás

A járvány idején sajátos változások történtek:

• A kijárási korlátozások miatt csökkent az utcai bűncselekmények száma, egyszerűen kevesebb alkalom volt például betörésre vagy garázdaságra.

• Ugyanakkor nőtt a kapcsolati és családon belüli erőszak eseteinek száma, hiszen a bezártság és a feszültségek súlyosbították az ilyen helyzeteket.

A korlátozások megszűnése után ismét emelkedés látható a teljes bűnügyi statisztikában: a 2020 körüli 150 ezer regisztrált bűncselekményről 2024-re több mint 230 ezerre nőtt az esetek száma.

Erőszakos bűncselekmények: nem látható nagy kiugrás

Az adatok alapján az erőszakos bűncselekmények – például emberölés, testi sértés, szexuális erőszak – száma nem mutatott drámai növekedést. A látványos emelkedést inkább a lopások és csalások hozzák, amelyek aránya az infláció és az értékhatár miatt is látványosan megugrott.

Kapcsolati erőszak: látensből láthatóvá válva

2013 óta külön tényállásként szerepel a kapcsolati erőszak a büntetőjogban. Ez fontos lépés volt, de a gyakorlatban idő kellett, mire a rendőrség és az ügyészség rutinszerűen kezdte kezelni az eseteket. Az elmúlt években több ügy került felszínre, részben azért is, mert a hatóságoknak hivatalból kell eljárniuk – nem várhatják az áldozat magánindítványát.

Ez egyrészt javítja az áldozatvédelem esélyeit, másrészt a statisztikákban is növekedésként jelenik meg.

Hogyan értelmezzük a számokat?

A bűnügyi statisztikák növekedése mögött tehát több tényező áll:

• Jogtechnikai okok: az értékhatár változatlan, miközben az árak emelkedtek.

• Gazdasági nyomás: infláció, megélhetési válság, reálbércsökkenés.

• Társadalmi folyamatok: a COVID miatti visszaesés után visszapattanás, valamint a családon belüli erőszak láthatóbbá válása.

A hosszú távú trendek alapján Magyarország még mindig kedvezőbb helyzetben van, mint a 2010-es évek elején, de a 2021 utáni emelkedés intő jel: a bűnözés alakulását nemcsak a rendőrség munkája, hanem a gazdasági és társadalmi környezet is alakítja.