Mi az a mentelmi jog?

Az Európai Parlament képviselői különleges védelmet élveznek. A mentelmi jog célja, hogy a nemzeti hatóságok ne akadályozhassák politikai indíttatású perek révén a parlamenti munkát. Ez nem jelent teljes büntetlenséget, de eljárás csak akkor indulhat ellenük, ha az EP felfüggeszti a védelmet.

Miért került elő Magyar Péter ügye?

A magyar ügyészség három különböző eljárás miatt kezdeményezte a felfüggesztést, köztük egy sokat emlegetett telefonlopási ügyet is. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a kérések mögött politikai motiváció állhat, ezért nem látta indokoltnak a mentelmi jog felfüggesztését.

Hogyan döntött az Európai Parlament?

A JURI bizottságban a szavazás aránya egyértelmű volt:

• 18 képviselő ellenezte a felfüggesztést,

• 7 képviselő támogatta azt.

A döntés értelmében Magyar Péter továbbra is mentelmi jogot élvez, a végső szót pedig az EP plenáris ülése mondja majd ki.

Idővonal – hogyan jutottunk idáig?

• 2024 vége: Magyar Péter EP-képviselőként mandátumot szerzett, így mentelmi jog illeti meg.

• 2025 tavasz: Magyar hatóságok három ügyben kezdeményezték a jog felfüggesztését.

• 2025 nyár: Az EP Jogi Bizottsága napirendre tűzte az ügyet, több meghallgatást is tartott.

• 2025 szeptember: A JURI bizottság elsöprő többséggel elutasította a mentelmi jog felfüggesztését.

• Következő lépés: Az Európai Parlament plenáris ülésén születik végleges döntés, várhatóan még 2025 őszén.

Politikai visszhangok

A döntés Magyarországon éles vitákat váltott ki:

• A kormánypárti kommunikáció szerint Magyar Péter a brüsszeli védelem mögé bújva menekül az igazságszolgáltatás elől.

• Az ellenzék és a támogató politikai erők szerint a hatósági eljárások inkább politikai fegyverként szolgáltak, és az EP döntése ezt ismerte fel.

Mi várható a jövőben?

A plenáris szavazás még hátra van, de a szakbizottsági döntés erős előjel. Amíg a mentelmi jog érvényben van, Magyar Péter szabadon folytathatja parlamenti munkáját. Az ügy viszont túlmutat egyetlen politikus személyén: rávilágít az EU és a tagállamok igazságszolgáltatása közötti feszültségekre, amelyek a következő években is meghatározhatják az uniós politikát.