Tisza Fidesz közvélemény-kutatás: átrendeződik a politikai tér

Az elmúlt hónapokban látványosan megváltozott a politikai erőviszony Magyarországon. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt több intézetnél is megelőzte a Fidesz–KDNP-t, és ezzel hosszú évek után először komoly kihívóként jelenik meg a kormányoldal mellett.
De mit mutatnak valójában a számok, és hol lehet a határ a trendek és a politikai realitás között?

A számok nyelvén: Tisza előnyben, de eltérő képet mutatnak az intézetek

A Medián szeptemberi felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza Párt 51 %-on, míg a Fidesz 38 %-on áll. Ez 13 százalékpontos különbség, ami a rendszerváltás óta ritkán látott arányú fordulatot jelez.
A Publicus szintén hasonló irányt mért: 48 % Tisza – 39 % Fidesz, míg a Republikon Intézet júliusi kutatása 43-33 arányt mutatott a Tisza javára.

Ezzel szemben a Nézőpont Intézet szerint a Fidesz még mindig tartja vezető pozícióját, 46-42-es arányban, különösen a vidéki, idősebb szavazók körében.
A 21 Kutatóközpont ezzel ellentétben azt közölte: az egész népességben is Tisza-fölény van, 34 %-os támogatottsággal, míg a Fidesz 26 %-on áll.

Társadalmi törésvonalak: hol erős a Tisza, és hol tartja magát a Fidesz

A felmérések egybehangzóan jelzik, hogy a 40 év alatti, városi, felsőfokú végzettségű szavazók körében a Tisza dominál.
A fiatal generáció számára Magyar Péter és pártja új, rendszerkritikus alternatívát jelent, különösen a kiábrándult vagy korábban passzív szavazók között.

Ezzel szemben a Fidesz továbbra is erős vidéken és a kisebb településeken, ahol a kormányzati támogatási programok, az infrastruktúra-fejlesztések és a stabilitás üzenetei továbbra is hatnak.
A politikai tér így kettészakadt: a Tisza a városokban és a fiataloknál vezet, a Fidesz pedig falvakban és az idősebb korosztályoknál őrzi bázisát.

Kommunikációs fordulat: a Tisza már narratívát épít, a Fidesz védekezik

A kampánydinamika is jól látható:

A Tisza Párt pozitív, “változás” üzenetre épít, és elsősorban személyes hitelességgel próbálja megszólítani a szavazókat.
A Fidesz eközben védekező kommunikációt folytat, igyekezve elérni, hogy a közvélemény “túlzott hullámként” értelmezze a Tisza sikerét.

A kormánypárt visszatérő üzenete a stabilitás és a tapasztalat, míg a Tisza Párt a hitelességet és az új kezdet lehetőségét hangsúlyozza.
A két pólus közti verseny immár nem csupán politikai, hanem érzelmi választás is lett.

Társadalmi bizonytalanság és politikai fáradtság

A legnagyobb kérdés, hogy a Tisza-szavazók mennyire stabilak. A kutatások szerint a párt támogatói között sok az új, politikában korábban nem aktív ember, ami egyszerre jelent erőt és kockázatot.
Egy részüket a tiltakozás, másokat az új hit reménye motiválja – de hogy mindez választási részvétellé válik-e, az még kérdés.

A Fidesz ugyanakkor hosszú távon még mindig erős szervezeti háttérrel és lojalitással rendelkezik, amit nem könnyű felülmúlni.
Ezért nem véletlen, hogy a kormányoldal most a mozgósításra, a gazdasági témákra és az új szociális üzenetekre helyezi a hangsúlyt.

Mi várható a következő hónapokban?

A politikai verseny a 2026-os választások felé közeledve egyre kiélezettebb lesz.
A szakértők szerint három tényező dönthet:

Részvétel: mennyi fiatal és városi szavazó megy el ténylegesen szavazni.
Gazdasági közérzet: az infláció és az életszínvonal érzete továbbra is kulcsfontosságú.
Bizalom: hogy a Tisza képes-e hiteles kormányképet felmutatni, és nemcsak protestpárt maradni.

Ha a jelenlegi trend folytatódik, Magyarország politikai térképe 2026-ra alapjaiban változhat meg, és a kétpólusú rendszer egy valóban nyitott küzdelemmé alakulhat.

A “Tisza Fidesz közvélemény-kutatás” kifejezés mára nem pusztán statisztikai adatokat jelöl, hanem a politikai korszakváltás jelképévé vált.
A közvélemény most először érzi úgy, hogy a hatalom tényleg kihívható – de az is világos, hogy a Fidesz még nem mondta ki az utolsó szót.
A következő hónapok tétje így nemcsak politikai, hanem történelmi is lehet: eldől, hogy a magyar közélet belép-e egy új korszakba, vagy a régi erőviszonyok újra stabilizálódnak.

Jogi nyilatkozat

Az UPZ a cikkben hivatkozott közvélemény-kutatási adatoknál a nyilvánosan elérhető, független intézetek (Medián, Publicus, Republikon, Nézőpont, IDEA, 21 Kutatóközpont) publikációit vette alapul.
Az adatok mérési módszertől, mintavételtől és időponttól függően eltérhetnek, ezért azok nem minősülnek hivatalos választási előrejelzésnek.
Az esetleges pontatlanságokért és az intézetek eltérő értelmezéseiért a szerkesztőség felelősséget nem vállal; a cikk tájékoztató jellegű.