Mozaik
A „városok sűrűjében” kifejezés hallatán elsőre talán a zsúfolt utcák, a villamos csilingelése vagy a toronyházak rengetege jut eszünkbe. Ám a fogalomnak van egy irodalmi gyökere is: Bertolt Brecht az 1920-as évek elején írt darabja viseli ezt a címet.
Brecht és a chicagói párbaj
Brecht Im Dickicht der Städte (magyarul: A városok sűrűjében) című darabja Chicagóban játszódik, ahol két férfi – egy maláj fakereskedő és egy könyvárus – különös, szinte sportmeccs-szerű szellemi küzdelembe bonyolódik. A dráma nem a klasszikus értelemben vett történetet mesél el, hanem inkább az emberi kapcsolatok brutalitását és az egzisztenciális küzdelmet állítja színpadra. Brecht műve ezzel a modern nagyvárosi lét szorongását, elidegenedését mutatta meg – jóval azelőtt, hogy ezek a témák közhelyekké váltak volna.
A kifejezés általános jelentése
Ma a „városok sűrűjében” kifejezést sokszor általános értelemben is használjuk, ha a metropoliszok zsúfolt, nyüzsgő, néha kaotikus világát akarjuk érzékeltetni. Ahol az emberek egyszerre élnek egymás mellett és mégis elszigetelten, ahol minden sarok új történetet rejthet – a nagyvárosi élet lüktetése és feszültsége együtt.
Miért érdekes ma is?
Akár Brecht expresszionista drámájára gondolunk, akár a budapesti Nagykörútra péntek délután, a „városok sűrűjében” kifejezés ma is ugyanazt sugallja: a modern ember állandó küzdelmét a térrel, az idővel, egymással – és saját magával. Ezért válik egyszerre irodalmi utalássá és mindennapi metaforává.
Így kapcsolódik össze az irodalom, a történelem és a jelen mindennapi városi élménye – pont, ahogy a Mozaik rovatban szeretjük: egy kis kultúra, egy kis érdekesség és sok gondolkodnivaló.
