Giorgio Armani neve ma egyet jelent az időtlen eleganciával, de kevesen tudják, milyen háttérből indult a legendás divattervező. Története nemcsak a divatról szól, hanem arról is, hogyan lehet a háború sújtotta gyerekkorból egy világhírű életművet felépíteni.
Piacenza, a kezdetek
Armani 1934. július 11-én született az észak-olaszországi Piacenzában. A második világháború évei mély nyomot hagytak benne: a nélkülözés, a bizonytalanság és a fegyelem olyan tapasztalatok voltak, amelyek később a letisztultság és a praktikum iránti vonzódásában is visszaköszöntek. Már gyermekkorában érzékeny volt a részletekre, és különleges vizuális érzékkel figyelte környezete formáit, színeit.
Tanulmányok és első munkahelyek
Armani eredetileg orvos szeretett volna lenni, és beiratkozott a milánói egyetem orvosi karára. Néhány év után azonban rájött, hogy a pálya nem az övé. Ezután a fotózás és a vizuális művészetek felé fordult, majd 1957-ben asszisztensként kezdett dolgozni a milánói La Rinascente áruházban. Itt tanulta meg a textíliák kezelését, az anyagok kiválasztásának fontosságát és az üzleti szemlélet alapjait.
Út a divat felé
A hatvanas években Armani már a Nino Cerruti divatháznál dolgozott, ahol tervezőként szerezte első komoly tapasztalatait. Itt bontakozott ki az a stílus, amely később világhírűvé tette: a kényelmes, mégis elegáns ruhadarabok, a tradicionális szabás és a modern, letisztult vonalvezetés ötvözése.
Örökség a gyerekkorból
Armani sokszor hangsúlyozta, hogy a gyerekkori élmények – a háború, a szűkösség és a visszafogottság – alakították ki benne azt a filozófiát, hogy a szépség nem a túlzásban, hanem a mértékletességben rejlik. Ez a szemlélet tette őt a minimalista elegancia megkerülhetetlen alakjává.